ERDÉLYI KIRÁNDULÁS A HATÁRTALANUL PÁLYÁZAT KERETÉBEN

„Megvalósult Magyarország Kormányának támogatásával”

1. ELŐKÉSZÍTŐ FOGLALKOZÁS IDŐPONTJA, RÖVID LEÍRÁSA

 2024. március 27.

A Határtalanul pályázat keretében Erdélybe utazó, 7.a és 7.b osztályos tanulók előkészítő foglalkozáson vettek részt  2024. március 27-én a kísérő pedagógusokkal együtt iskolánk könyvtárában. Az őket Erdélybe kísérő tanárok előadásában megismerkedtek a 6 napos program tervével, az útvonallal és választ kaphattak tanulóink az esetleges felmerülő kérdésekre. Tájékoztatást kaptak az Erdélyben élő magyarság létszámáról, az államhatáron kívüli elhelyezkedés történelmi okairól, a meglátogatandó települések magyarságának történetéről, jelenéről. Térképen megkeresték az úti célokat, megismerték a meglátogatásra kerülő települések, nevezetességek földrajzi elhelyezkedését. Megvizsgálták Erdély összlakosságának etnikai összetételét, a célország, illetve települései magyarságának történetét, jelenét, a célországban élő összlakosság etnikai összetételét. Ismertetésre került térképek és képek segítségével a tanulmányi kirándulás részletes programja. Bemutatót láthattak a parajdi sóról, a székelyföldi sóbányászat történetéről, a korondi kerámiamesterségről, az ezeréves határról is. Az elhangzottakat játékosan ellenőrizték vissza, melyet az egyik pedagógus koordinált. Az előkészítő órán elhangzanak a toleráns és kooperatív viselkedés alapszabályai, illetve balesetvédelmi oktatás is.

2. AZ ERDÉLYI KIRÁNDULÁS MEGVALÓSÍTÁSA

2024. április 16. - 2024. április 21-ig iskolánk 35 tanulója és 4 pedagógusa a Határtalanul! pályázat keretében (pályázati azonosító: HAT-KP-1-2023/1-000754) Székelyföldre utazott egy csodálatos kirándulásra.

 1.   nap – 2024. április 16.

A diákokkal az iskola aulájában gyülekeztünk kora reggel, 6 óra előtt. Az osztályfőnökök már előre összeszedték, és ellenőrizték az iratokat. A TENSI Kft. szervezte az utazást, a programokat. A Grand Tours autóbusszal érkező utazási iroda által küldött munkatárs ellenőrizte az iratok érvényességét a feszálláskor, bepakoltunk az autóbuszba, és útnak indultunk reggel negyed 7-kor.
Ártánd határátkelőhelynél léptünk át Romániába, majd megálltunk, bevártuk a többi buszt, hogy konvojban haladhassunk tovább, egészen a szállásig Korondra. Utunkat megszakítva, megnéztük Bánffyhunyad központjában a református templomot. A lelkész volt az idegenvezetőnk, aki sok érdekes dolgot mesélt a templom múltjáról, jelenéről. Elmesélte, hogy a templomot a 13. században építették, mennyezetét 112 fakazetta borítja, melyet kézzel festettek. Kossuth temetésére szánt koszorút vitrinben őrzik az utókornak emlékezetül. A templom meglátogatása után tovább indultunk úti célunk, Korond irányába.
Útközben láttuk a buszból a Tordai-hasadékot, Erdély egyik legismertebb természeti látványosságát. Korondon több szálláshelyen osztották el az együtt érkező iskolákat. Iskolánk tanulói Korond központjában található  Bernadett Panzióba került, ahol kedves vendéglátásban volt részünk. Az étkezések a tagiskolánk diákjaival közös helyen volt. A finom vacsora után kipihentük a hosszú út fáradalmait és tettünk egy nagy sétát Korondon még nyárias öltözetben, ugyanis nagy melegben utaztunk, jó idő volt nagyon, de a csalóka tavasznak véget vetett egy hidegfront, téliesre fordult az időjárás!

 2.     nap – 2024. április 17.

A változékony idő miatt igazából reggel tudtuk meg  az aznapra vonatkozó programot, hiszen az utazási iroda munkatársai arra törekedtek, hogy kevésbé ázzanak meg a kirándulócsoportok, minden programelemet tudjunk teljesíteni. Hálásak vagyunk Nekik mindezekért is.

Útunk Gyimesbükkre, az ezeréves határhoz utaztunk el. Itt található meg a 30-as vasúti őrház, az Ezeréves határ legfontosabb szimbóluma, amely a román-magyar állam közti szerződés alapján létrejött, Csíkszereda-Gyimesbükk-Palánka-Kománfalva vasútvonal részeként épült 1896-1897 között. Ez volt a legkeletibb ilyen őrháza az egykori MÁV-nak, azaz a Magyar Királyi Államvasútnak.

 Ezt követően megnéztük Csíksomlyón a kegytemplomot.

A kegytemplom és a hozzá tartozó kolostor története a XV. században indul, a korszaknak megfelelően az ide telepedő ferences szerzetesek gótikus stílusban emelték a templomot és a hozzá tartozó kis kolostort Sarlós Boldogasszony tiszteletére. A meg-megújuló török támadások ellen erős kőfallal is elkerítették, ám az ostromokkal csak 1661-ig dacolhatnak védői, az ekkor bejutó oszmán felkoncolja a teljes védősereget, a lakosokat rabláncra fűzve hajtják el. A XVIII. századig több karbantartást végeznek el rajta, a századforduló után (1804) azonban már annyira szűkösnek bizonyul, hogy új, neobarokk templomot terveznek meg helyére. Konstantin Schmidt tervei alapján hosszú építkezés veszi kezdetét, a tornyok 1830-ra készülnek el. Az átadás a hajóépítés és a homlokzati munkák befejezése után történik meg 1876-ban.

A kegytemplomot elsősorban a csodatévő szoborral azonosítják, az évszázadok során mélyen tisztelt zarándokhellyé lett – messze földről is ellátogatnak fejet hajtani Mária szobra előtt. A XVI. században hársfából faragott reneszánsz 227 cm-es Mária-szobor valószínűleg a legnagyobb kegyszobor a világon. A misztikus hangulatú szobron Mária hármas koronát visel, fölötte 12 csillagból álló koszorú, jobb kezében királynői jogart, balban pedig a kisded Jézust tartja, míg jobb lábával Nestorius, az eretneknek kikiáltott pátriárka fejét tapossa. Úgy tartják, a szobrot Hunyadi János készíttette törökök feletti győzelmének hálajeléül az égieknek hálát adva. A hársfa szobor a legendák szerint a későbbi időkben több ízben jelezte a közelgő veszedelmet, arca ilyenkor elborult, szemei könnybe lábadtak. Mária központi alakja mellett Szent István és Szent László királyok szobrai állnak. Emberek csodás gyógyulásáról, boldogulásáról tanúskodnak a szobor két oldalán elhelyezett köszönetnyilvánító táblácskák.

Ez a világszerte ismert római katolikus Mária-kegyhely, középkori eredetű. Pünkösdi búcsújára több százezer zarándok érkezik minden évben. Ezt követően ellátogattunk a székelyek nevezetességéhez, a csíki chipsgyárba és a felnőttek a sörgyárba. Elkalauzoltak bennünket a gyárban, de a finom chips és sör titkát nem árulták el nekünk.

3. nap – 2024. április 18.

A harmadik napon először a székelyderzsi unitárius vártemplomot, Székelyföld egyik legérdekesebb és legjelentősebb műemlékét látogattuk meg, mely az UNESCO világörökség kincsének része is.

Az írásos emlékekben először 1334-ben említett település domboktól ölelve a Lok-patak völgyében fekszik. A templomot a szászok emelik a Petky família családi fészkében Dersen. A kibővített kápolna hajójának építése a XIII-XIV. század fordulójára tehető, erről fontos rovásírásos emlékünk tanúskodik (Székelyderzsi felirat). Mai késő gótikus formáját a XV. században kapja, a védelmi céllal az 1600-as évek elején erősítik meg, ekkor várfallal veszik körül, szuroköntőkkel és lőrésekkel látják el. A támadások elől a falu és környező népe ide hordta és tárolta élelmét és takarmányát. A saroktornyokban lógtak az oldalszalonnák, ezt a hagyományt a mai napig őrzik. Mai formáját több, egymást követő javításnak és erősítésnek köszönhetően nyeri el a XIX. század közepére.

Az ötbástyás erődtemplom három egységre tagolt, ezek a torony, a várfal és a templom. A lenyűgöző méretek mellett a már említett templomban talált és téglára vésett rovásírásos emlék, valamint a XV. századi Szent László legendát ábrázoló falképek kiemelkedő fontosságúak. Belül a fehér és s kék szín dominál.

 Fehéregyházán a Petőfi Emlékháznál előadást hallhattunk Petőfi Sándorról és eltűnéséről, a legendákról.

Az estét Korondon  a Művelődési Központban töltötték a Határtalanul csoportok, közösen együtt  voltunka a folklór esten, ahol a népviseletbe öltözött székely gyerekek székely táncot és énekeket adtak elő, valamint meghallgathattuk a Fúvószenekar csodálatos koncertjét, sok film betétdalát játszották kicsik és nagyok közösen. Az est végén együtt énekeltük a Székely Himnuszt, valamint az Ismerős arcok: Nélküled című énekét, mely  felemelő volt mindenki számára: az összetartozásunkat hangsúlyozták ezek az énekek!

4.nap – 2024. április 19.

A negyedik nap eső nélküli volt: megálltunk Bözödújfalunál, a kopjafás emlékműnél, ami mementó, Bözödújfaluért. Útközben idegenvezetőnk elmesélte az elárasztott falu történetét, miközben láttuk a falu helyét elfoglaló víztározót. Az emlékműnél Lajos bácsi, a helyi unitárius gondnok beszélt a településről, a magyarok életéről és sorsáról, hogyan éltek Trianon után. Ezután Kőrispatakra mentünk, a szalmakalap múzeumba, ahol Lajos bácsi- felvázolta előttünk a falu sorsát, hogyan menekült meg a falu népe a szalmaszálba kapaszkodva. Egyedüli megélhetésük származik belőle. 40 m fonatért adtak régen 1 kg kenyeret ( a mindennapi kenyerünket add meg nekünk …). A szalmafonást mindenki kipróbálhatta, elkészíthették a gyerekek saját angyalkájukat. A kalap varrását maga a lelkész mutatta be, lábbal hajtott régi masináján.  A búza útjáról sokat mesélt a faluból Sanyi bácsi, aki a régi malomban kalauzolt minket. Ittunk a csodakútból és ebédre helyben finom lángost sütöttek nekünk. Érdekes volt, hogy Székelyföldön az édes lángos terjedt el először (lekváros, nutellás) és később a sós változat.  Az udvaron egy kőmúzeum is helyet kapott. Az érdekes formájú köveket mind a patak vize faragta, amely a falu nevét is kapta. Az óriás több mint 1,5 méter átmérőjű kalapot felpróbálhattuk.

Kőrispatakról Szovátára látogattunk el, ahol körbesétáltuk a Medve-tavat és megtudtuk, hogy a Medve-tó egy heliotermikus állóvíz, mélysége 19 méter, hogyan használhatják és hányan a fürdőzők a tavat nyáron: turisztikailag nagyon kiemelt ez a település, nagyon sok a szállóvendég itt egész évben. A Medve-tó, mely nevét a felülről kiterített medvebőrhöz hasonló alakjáról kapta. A buszban Békás-szorosról megtudtuk, hogy tektonikus földmozgás eredményeként jött létre. 3 része van: 1. A pokol torka; 2. A  pokol kapuja, 3. A pokol tornáca. Út közben láttuk az Oltárkövet, mely egy mászóparadicsom.

Elutaztunk Farkaslakára, a Kossuth-díjas székely író, Tamási Áron emlékházát és sírhelyét látogattuk meg. Megtudtuk, hogy a település a farkasokról kapta a nevét. Megkoszorúztuk Tamási Áron sírját, egy rendhagyó irodalomóra keretében megismerkedtünk Tamási Áron munkásságával. A gyerekek megtudták, hogy fő műve az Ábel trilógia volt 

A hosszú napunk végén a parajdi sófeldolgozóban egy rövid bemutatót tekinthettünk meg. Itt mindenki kapott 1 kg sót ajándékba, de vásárfiákat is beszereztünk magunknak.

5.nap – 2024. április 20.

Az utolsó előtti napot Korondon töltöttük. Sportversenyen vehettek részt tanulóink a helyi diákokkal és más csoportok tanulóival. Emellett település utcáin gyönyörködhettünk a különböző épületekben és székelykapukban, a népviseletet viselő helyi lakosokban (éppen néptánctalálkozó volt). A legérdekesebb ezen a napon a taplászati bemutató volt :taplógombát a 16. századtól ismerték, de a 19. századtól használják különböző eszközök, például kalap, öv, táska, dísz készítésére. A tapló a bükkfa betegsége, melyet a feldolgozás során nyújtani lehet, barnás színű és a szegénységben több családnak ennek a feldolgozása jelentett megélhetést. Megjegyeztük a kürtőskalács régi és mai hozzávalóit is egy bemutató során-természetesen megkóstolhattuk a finom erdélyi édességet. Ezen a napon megismerhettük a korondi népviseletet a szövészeti bemutatón belül: mi is kipróbálhattuk a szövőszéket.  Ezen a napon a különleges kovászos kenyeret és helyi finomságokat, lekvárokat, sajtokat kóstolhattunk. Délutáni szabadprogram során a korondi vásárt is végigjártuk közösen!

6. nap- 2024. április 21.

Az utolsó napunk végig utazással telt. Az erre a napra szánt programok elmaradtak a gyors hazaérkezés érdekében. (Marosvásárhelyre nem mentünk be, de az idegenvezető sok érdekességet mondott utazás közben a településről.) 

Ez a 6 napos erdélyi kirándulás sok szempontból hasznos volt, Hiszen a 7. osztályos tanulóink egy csapattá kovácsolódtak össze. Új barátságok születtek, és mi, pedagógusok, új oldalukról ismerhettük meg a gyerekeket. Azzal, hogy történelmi, kulturális emlékekhez jutottunk, a nemzeti identitásunk, az egy nemzethez tartozás érzése még jobban elmélyült.

Köszönettel tartozunk a Berettyóújfalui Tankerületi Központ dolgozóinak, a TENSI Kft. szervezőinek ezért a csodálatos útért!

Kísérő pedagógusok: Dr. Körtvélyesiné Bokross Eszter, Serra-Páka Szilvia, Müllerné Schmidt Andrea, Szatmári Tamás.

3.     ÉRTÉKELŐ ÓRA IDŐPONTJA, RÖVID LEÍRÁSA

2024. május 10.

Az Erdélyben történő kirándulásról visszaérkezve a részt vevő tanulók és kísérő tanáraik részvételével, 2024. május 10-én Határtalanul! értékelő órát tartottunk, ahol Power Point-os bemutatóval végigkövettük az utazásunk állomásait napokra lebontva, melyet élménybeszámolók követtek. Az értékelő óra előkészítése már Erdélyben megkezdődött, amikor is a kísérő tanárok 8 csoport számára feladatot osztottak ki. A tanulóknak hazatérve csapatmunkában fel kellett készülniük egy-egy olyan területről, témáról, ami a 6 napos, Erdélyben történő kirándulás során meglátogatásra került. Az egyik kísérő pedagógus történelem szakos volt, aki koordinálta ennek az értékelő órának az előkészítését (feladatkiosztás) és megvalósítását.

A témák a következők voltak: Bánffyhunyad, Csíksomlyó, Ezeréves határ, Székelykapuk, Korond, Farkaslaka, Szováta, Medve-tó, Gyilkos-tó, Békás-szoros. Kőrispatak, Böződújfalu, taplászat, szövészet, kürtőskalács. A gyerekek egymással együttműködve 8 darab ppt prezentációt készítettek, melyet a 6. osztályos tanulók számára előadtak. Így a kisebbek is tájékoztatást kaptak arról a sok, határontúli értékről, melynek meglátogatása a jövő évi Határtalanul pályázat keretében előttük áll.  A célország magyarságáról a tanulmányi kirándulás eredményeképpen szerzett személyes tapasztalatok és a külhoni magyarságról szerzett ismeretek áttekintése egy rövid, tanulóknak szóló kérdőívvel  záródott. Az óra végén az egyik kísérő tanár röviden összegezte, hogy a tervezett célok mennyire és milyen módon valósultak meg, milyen tapasztalatokat szereztek.

4. OKOSDOBOZ- Játékos tanulás internet segítségével

A www.okosdoboz.hu oldalt nagy szeretettel ajánljuk mindenkinek, diáknak és felnőttnek egyaránt, hiszen játékos feladatokon keresztül lehet új ismereteket szerezni, vagy éppen leellenőrizni, hogy az adott témát mennyire ismerjük, vagy éppen nem ismerjük. Különböző tantárgykategóriákat  lehet választani, illetve évfolyamra is lehet szűrni, egészen 1-12. évfolyamig. Ezen szűrések mellett az oldal tetején található „OKOS OLDAL”-on belül a KÜLHÖNI RÉGIÓK alatt a határon túli magyar lakta területeket lehet megismerni, köztük Erdélyt, ahová 2024 tavaszán a Határtalanul program keretén belül / pályázati azonosító: HAT-KP-1-2023/1-000754 / jutottak el hetedikeseink. https://www.okosdoboz.hu/hu-HU/Hatarontuli

Diákjaink az Erdélyi kirándulást követően otthon, illetve az iskolában használták az okosdoboz.hu oldal Határontúlra vonatkozó feladatait. Maga az oldal nem volt tanulóink számára ismeretlen, hiszen vannak pedagógusok, akik ezen feladatokkal színesítik a tanórákat, esetleg ebből adnak szorgalmi feladatot.

Az Erdélyre vonatkozó feladatokat mindenkinek érdemes megnézni, hiszen legendákról, ételekről, nemzetiségekről, különböző felekezetekről, építészeti és természeti alkotásokról oldhatunk meg feladatokat, melyek nagyon tetszettek a hetedikeseinknek, egyúttal leellenőrizhették az áprilisban szerzett ismereteiket.

https://www.jozsefattilaiskola.hu/hirek/okosdoboz--jatekos-tanulas-internet-segitsegevel

5.Magyarság Háza – Budapest: 2024. május 6. hétfő

2024. május 6-án a Határtalanul pályázatban foglaltaknak eleget téve ellátogattunk Budapestre, a Magyarság Házába a kiránduláson részt vevő 35 tanulóval és 4 kísérővel. A Magyarság Házában egy felvidéki fotós „Természetfotózás: élmények és trükkök” című bemutatóját tekinthettük meg. Sok kérdés is érkezett, illetve megtudtunk milyen állatokat, növényeket hogyan és mivel kell jól fotózni.

 6.     TÉMANAP BEMUTATÁS A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJÁN

Iskolánk több száz tanulója megtanulta Szarka Tamás: KÉZFOGÁS című dalát, mely az összmagyarság összetartozásának egyik jelképévé vált az elmúlt években. A Berettyóújfalui József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola ebben az évben is csatlakozott ahhoz a közös énekléshez, melyet a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából már hetedik éve rendeznek meg egy napon, egy időben. Idén 2024. június 4-én, 11 órakor Berettyóújfalu főtéren az iskolánk tanulói énekelték el az összetartozás himnuszát. Az esemény a „Határtalanul” pályázat egyik elem is volt. A Kézfogás című dal eléneklésével ünnepeltük a Nemzeti Összetartozás Napját. A hazájuktól elszakított magyarokat az összetartozásba vetett hit tartja össze és ez egyben megmaradásuk záloga is. A külhoni magyarság megőrizte nyelvét, kultúráját, nemzetéhez való ragaszkodását. Az eseményről videófelvétel is készült: https://www.facebook.com/MurakoziIstvan/videos/7772177752863496 .

https://www.jozsefattilaiskola.hu/hirek/nemzeti-osszetartozas-napja-1920.junius-4.--2024.junius-4.

Hálásan köszönjük Berettyóújfalui Tankerületi Központ koordináló szerepét, A TENSI Utazási Irodának a változatos programokat, a kísérők  (Müllerné Schmidt Andrea, Serra-Páka Szilvia, Körtvélyesiné Bokross Eszter , Szatmári Tamás) odafigyelését, gondoskodását!

Megvalósult Magyarország Kormányának támogatásával.